Van, amikor akárhogy szeretnéd, nem mehetsz edzeni. Ha pedig az edzés feszültségcsökkentő is, akkor még rosszabb.
Sajnos ez a hét is ilyen volt és emiatt 2 olyan eseményt kellett kihagynom, amin nagyon ott szerettem volna lenni.

Mi történt?

A hétfői beszámolóban is írtam, hogy hátközépnél beálltak az izmaim az előző heti feszültség ráadásaként. Gondoltam pár nap és mehetek megint.

Erre kedden a hátizsákkal túlterheltem a vállizmaim: tudtam, hogy nehéz, de mivel megoszló súlyról volt szó, nem gondoltam, hogy teljesen kikészül a műtött - jobb oldalam tőle.
Mire hazaértem, a karom már jelzett és azóta is - a mai nap kivételével - ideg fájdalmaim voltak.

A csütörtöki közös edzés

Az első esemény, amire nagyon menni akartam, az a közös csapatedzés volt a Margitszigeten, ahol Monspart Sarolta is ott volt. Ezeken az edzéseken ő szokta tartani a bemelegítést és jó tanácsokkal látja el a futókat is. Végigkérdezi, hogy ki milyen távon indul és úgy ad tanácsot.
Eddig csak egyszer találkoztam vele, de azonnal megkedveltem és szívesen megyek a jövőben olyan edzésekre, ahol ő is ott lesz.

Ezek a közös edzések mindig jó hangulatban telnek, ahogy a többi is, csak ez mégis más.

Országfutás

Egy ismerősöm szuper kezdeményezése az Országfutás, melynek légyege, hogy egy adott napon akkora távot futnak a résztvevők (minimum), mint az országhatár. Persze gyalogolni, sétálni is lehet.

A szervezés még tavaly kezdődött el, akkor még nem jelentkeztem, mert nem szívesen mondtam volna le. Nem gondoltam, hogy mégis erre kényszerülök.
Idén, mikor már nem tudom hányadszorra került elém a Facebookon, rászántam magam a jelentkezésre, majd az eredetileg 3 km-es távom felemeltem 5 km-re.

Még pénteken is reménykedtem, sőt szombat délelött is, mikor bevettem a karomra a gyógyszert. Sajnos pár óra múlva megint jött a fájdalom, így szomorú szívvel, de jeleztem, hogy nem tudtom teljesíteni a távom.

Az elmúlt pár hétben több előre tervezett eseménytől léptem vissza és egy pillanatra felmerült bennem, hogy idén nem indulok versenyen, de aztán összekaptam magam és folytatom a tervezést. Minden nap reménykedtem, hogy talán ma sikerül kimennem.

Ma viszont tényleg azt mondhatom, hogy valószínűleg jövő héten újra mehetek edzeni.

... mert gyalogolni jó!
Trixi